2002 óta mindössze egy százalékkal került közelebb az európai uniós átlaghoz az életszínvonalat is mutató, a vásárlóer? paritáson mért egy f?re jutó magyar GDP. Ezzel b?ven a leggyengébben teljesít? régiós ország vagyunk, az észtek tizenkét, a szlovákok tizennyolc százalékponttal kerültek közelebb az uniós átlaghoz.

Nyolc évvel ezel?tt, 2002-ben a magyar életszínvonal az uniós átlag 62 százalékán állt. Egyszer?sítve így fogalmazhatjuk meg azt, hogy az uniós átlag 62 százalékát tette ki a vásárlóer?paritáson mért egy f?re jutó GDP. Ma, 2010-ben a mutatót még nem ismerjük, hiszen azt az év elteltével számolják ki, de gyaníthatóan egy tapodtat sem mozdulunk 2009-hez képest. Akkor a mutató 63 százalékon állt.

Az elmúlt nyolc évben tehát lényegében egy jottányit sem közeledtünk a az uniós életszínvonalhoz, és az sem vigasztaló, hogy 2008-ban jártunk már 64 százalékon is. (Hogy az összehasonlítás reális legyen, végig a mai, 27 tagú EU-val számoltunk, vagyis már a 2002-es átlagban is benne van a 2004-ben csatlakozott tíz és az azóta bekerült két ország.)

A 2002-es helyzetünk, a 62 százalékos átlag akkor kedvez? volt. Ekkor a régióban a legtöbb versenytársunk mögöttünk volt, Csehország és Szlovénia után a harmadik legjobban teljesít? országnak számítottunk ebben a tekintetben. Azóta kivétel nélkül mindenkihez képest romlott a helyzetünk, Szlovákia köröket vert ránk, és Észtország is utólért minket.

Az okokról hosszasan lehetne beszélni, de most csak az eredményre fókuszálunk. Magyarország lényegében stagnált az elmúlt nyolc évben az uniós életszínvonalhoz való felzárkózásban, az alábbi ábra mutatja, melyik ország hány százalékpontot hozott a ?nyugaton?, pontosabban a keletet is tartalmazó átlagon.

A növekedési ütem nem abszurd, nem elérhetetlen.  Tény, hogy alacsonyabb bázisról könnyebb a növekedés,  ennek is köszönhet?, hogy az elmúlt években Szlovákia és Észtország növekedése a legszembet?n?bb. Mindkét ország alacsony értékr?l indulva el?zött meg minket az utóbbi években, bár Észtország a válság hatására visszaesett a szintünkre.

 Nem nézzük, ki milyen életszínvonalon állt 2002-ben, csak azt, hogyan teljesített azóta, melyik ország hány százalékkal lépett közelebb az átlaghoz. Az elmúlt nyolc évben nyújtott gyenge szereplésünk így még látványosabb, és a bázishatásra való hivatkozást is elfelejthetjük, ha megnézzük, hogy a nálunk jóval magasabbról induló Csehország is kilenc százalékot vert ránk az elmúlt években. Ijeszt?bben fogalmazva tízszer annyit léptek közelebb az uniós átlaghoz, mint mi. A szlovákok szorzója 18 hozzánk képest.

2010 07 30