Példa nélküli, 110 milliárd eurós segélycsomagról határoztak a hétvégén Görögország részére az eurózóna tagállamai és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) képviselői. Az eladósodott ország cserébe szigorú megszorító intézkedéseket vezet be.

Három évre szóló segélycsomag részleteiben állapodtak meg az eurózóna pénzügyminiszterei vasárnapi (2010. május 2.) rendkívüli ülésükön Brüsszelben. A közös valutával bíró 16 ország és az IMF 110 milliárd euróval támogatja Athént, hogy rendbe szedje a csőd szélére jutott államháztartást. A példátlan mértékű pénzügyi segítség több mint ötszöröse annak a hitelkeretnek, amit Magyarország 2008 októberében kapott az EU-tól, az IMF-től és a Világbanktól közösen.

Az államcsőd elleni intézkedések rekordereként ez a csomag hivatott megakadályozni, hogy az adósságválság más eurózónabeli országokra is átterjedjen. A megállapodás alapjaként a görög kormány az Európai Bizottsággal, az IMF-el és az Európai Központi Bankkal (EKB) folytatott tárgyalásai szolgáltak, mely során Athén újabb, szigorú megtakarító intézkedéseket vázolt fel, amely jelentős áldozatot vár a görög polgároktól.

Az intézkedések eredményeképpen az államháztartási hiányt a jelenlegi 13,9 százalékos szintről 2014-ig kell az euróövezet számára kötelezően előírt 3 százalékos szint alá csökkenteni.

Az eurózóna 80 milliárd eurót fizet

A 16 tagú eurózóna a döntés szerint összesen 80 milliárd eurót állítanak készenlétbe. Az IMF 30 milliárddal egészíti ki ezt. Az első hitel már május 19. előtt folyósítható lesz, ha a görög állam kölcsönt kell felvegyen a piacon.

A csomag legnagyobb befizetője Németország lesz, aki így Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter szerint 22 milliárd eurót tesz be az alapba. ?Az Eurózóna stabilitása a tét? ? mondta Schäuble. A miniszter szerint akármilyen nehéz is a döntés, nincs más lehetőség, mint megtenni a szükséges lépéseket. ?Minden lehetséges emberi intézkedést megtettünk, hogy Görögország újjáépülhessen? - tette hozzá Schäuble. A csomagot Angela Merkel is támogatásáról biztosította, ugyanakkor szigorú intézkedéseket javasolt azon országok ellen, akik a jövőben nem tartják magukat a hiánycélokhoz. Németország kancellárja szerint ezen országoktól egyszerűen meg kell vonni a szavazati jogot az unióban.

Papandreu vér-, verejték- és könnybeszéde

Görögország miniszterelnöke Jeórjiosz Papandreu egy, a televízió által is közvetített kabinetülésen jelentette be, milyen áldozatokat kell hozniuk a görögöknek az adósság törlesztése érdekében.

?Az előttünk álló évek nehezek lesznek, de átvészeljük majd? - mondta Papandreu. Az EU, az IMF és az EKB nyomására a görög kormány további 30 milliárdos megtakarítást vállalt a hitelkeret időtartamaként meghatározott három évre. Az adóssághegy 2013-ban éri el a csúcsát, a bruttó nemzeti jövedelem 150 százalékával. A görögöknek ebben az évben 5,5-ös hiánycélt kell teljesíteniük, a 3 százalékos hiányt legkorábban 2014-ben kell elérni, szemben az EU által korábban követelt 2012-es céldátummal. A Goldman Sachs európai vezető közgazdásza, Erik Nielsen szerint ez a forgatókönyv minden korábbi elképzelésnél reálisabb.

Athénnak ugyanakkor nehéz dolga lesz, hiszen a megszorításról szóló tervek hatására már a hétvége folyamán számos tüntetésre került sor, amely olykor erőszakba is torkollott. A görögöket a görög pénzügyminiszter által bejelentettek vitték az utcára. Jeórjiosz Papakonsztantinu szombaton jelentette be, hogy az országban befagyasztják a nyugdíjakat és a fizetéseket az állami szektorban, valamint megszűnik a 13. és 14. havi juttatás.

Mindemellett az országban adóemelés is várható, ami szakértők szerint akár kivándorlási hullámhoz is vezethet. Az adókulcs 21 százalékról 23 százalékra emelkedik és további tíz százalékkal emelik a benzin, a szeszesitalok és a cigaretta jövedéki adóját. Emelkedik a vállalati nyereségeket terhelő adó, valamint a luxusadó is.

2010 05 13