Külön minicsúcs a görögök miatt

Számos tagország elhamarkodottnak, átgondolatlannak tartja az Európai
Bizottság által elővezetett javaslatokat a 2020-as stratégia kereteire. Az
intézményi hatalmi osztozkodást is tükröző vita nyomán eltűntek a számok az
indítványból, s a csütörtöki uniós csúcs nyomán az egész program halasztást
szenvedhet.
A csütörtök estére és péntek délelőttre tervezett tavaszi uniós
csúcstalálkozó munkáját az a kérdés uralhatja, amely nincs is napirenden:
megsegíthető-e Görögország, s ha igen, miként, valamint szorul-e egyáltalán
támogatásra. Így a fő témának beharangozott 2020-as versenyképességi
stratégia valamelyest a háttérbe szorulhat, bár szintén nagy vita övezi.
Értesülések szerint az Európai Tanács állandó elnöke, a belga Van Rompuy
csütörtök délután is megkísérli majd közös nevezőre hozni a görög dráma
főszereplőit, az athéni kormányzat mellett a német és a francia vezetést,
valamint az Európai Bizottságot és az Európai Központi Bankot az esetleges
kétoldalú hitelek mechanizmusának bejelentésére, ami még nem tenné
szükségessé a kölcsönök folyósításának megindítását. Van Rompuy február 11-én, a rendkívüli csúcs előtt már elérte, hogy született egy nyilatkozat,
amelyre azóta is hivatkoznak, s amelyet azóta is vitatnak: vajon a
koordinált, de csak szükség esetén nyújtandó feltételes támogatásra utalás
mire is volt elegendő. Kedden az unió spanyol elnöksége, valamint
Franciaország az eurózóna csütörtöki minicsúcsára tett javaslatot,
Németország pedig finomította eddigi elutasító álláspontját a görögök
esetleges megsegítéséről, mintegy végső menedéket nyújtva, ha Athén nem
tudná finanszírozni magát a piacokról. Német-francia egyetértés
körvonalazódik az IMF esetleges részvételéről is. S miközben ennek az
ügynek a nyomán súlyos ellentétek kerültek a felszínre az eurózóna
működését, jövőjét illetően, a csúcs a 2020- as stratégiára összpontosítaná
figyelmét, arra a tervre, amely a 2010-es sikertelen versenyképességi
programot váltaná fel.
Jóval kevesebb, de számon kérhető célt hirdetett meg a bizottság - a
gazdasági válság legyőzésére, új növekedési pálya kijelölésére. Tudásalapú,
fenntartható és zöld, magas foglalkoztatást, szociális és területi
felzárkózást vizionált a végrehajtó testület, amely a GDP három százalékára
növelné a kutatás- fejlesztési kiadást. A foglalkoztatási rátát pedig 75
százalékra. Globális alku hiányában is megőriznék a húszszázalékos
károsanyag-kibocsátáscsökkentési törekvést, negyven százalékra növelnék a
felsőoktatásban részt vevő fiatalok arányát, s húszmillióval mérsékelnék a
jelenleg nyolcvanmilliós szegénységet. Ám az utóbbi hetekben fokozatosan
kiderült: a klímacélok kivételével nincs egyetértés. A tagországok egy
része korainak tartja a számok és a célok rögzítését. Ez persze a
bizottságnak is szól, amelytől az állam- és kormányfők átvennék a
kezdeményezést. Így elképzelhető, hogy pénteken csak az általános irányban
állapodnak meg, a záróközlemény számokat nem tartalmaz majd. Júniusra pedig újabb tervezet készül, amely magába foglalhat más ötleteket, előtérbe
helyezve a hatások jobb mérését. A nemzeti vállalások kidolgozása júniusról
októberre csúszhat
(Népszabadság, 2010. március 24., szerda, 10. oldal)

2010 03 24